A szobanövények nem csak virágjaikkal díszíthetnek, hanem leveleikkel is, különösen ha azok színesek. Ebben a cikkben 4 különleges színes levelű növényt mutatunk be röviden.
A színeslevelű növények, igénylik a sok fényt, ha nem is feltétlen a direkt napsütést, de a jól megvilágított helyiségekben helyezzük el őket. Elsősorban olyan növénytulajdonosoknak ajánljuk, akik olyan irodával, lakással rendelkeznek, ahol sok az ablak.
Díszcsalán (Plectranthus scutellarioides)
Trópusokról származó növény, mely nyáron kültéren is tartható, nevelése egészen egyszerű, bárkinél szépen fejlődik, aki kicsit odafigyel rá!
Nagyon kedveli a napos helyeket, de félárnyékban is szép marad. Fényes, de védett fekvésű helyen lesz a legpompásabb ez az igen változatos mintázatú és színű levéldísznövény.
Ha időnként visszavágjuk a hajtáscsúcsokat (tavasszal, nyáron), akkor tovább fogja megőrizni erőteljes színét, és fiatalított, kompakt, dús bokrot kapunk.
Vízigény
Elegendő számára a mérsékelt öntözés, ám nyáron a legnagyobb forróságban fontos a rendszeres vízutánpótlás! A levelein azonnal látni fogjuk, ha szomjas a növényünk. Gyökérrothadásra érzékeny lehet, de ez elkerülhető, ha nem öntözzük túl.
Amikor öntözünk, figyeljünk, hogy a levelére ne menjen víz, mert a lisztharmat betegség könnyen terjed párás, nedves környezetben.
Fiatalítás, szaporítás
Növényeinket szaporíthatjuk, fiatalíthatjuk, ha tavasszal a levágott hajtáscsúcsokból dugványozunk kis növényeket. Vízben is könnyen gyökeret ereszt. A levágott hajtásdugvány (kb 10-12 cm-es) alsó leveleit eltávolítva beállítjuk a vízbe, vagy akár cserépbe is dughatjuk egyből (jó vízáteresztő képességű, tápanyagdús földbe). Az átültetést minden évben tavasszal érdemes megtenni (eggyel nagyobb cserépbe).
Magról is szaporítható, könnyen csírázó növény. Ezt március végén végezzük, mert kb. 18 fokos hőmérsékletet igényel. Apró magjait hintsük el jól benedvesített, porózus talajon, majd vékony rétegben fedjük csak be őket földdel. Párásítás érdekében le is boríthatjuk egy üveglappal a cserepet. Meleg, fényes helyen növekedve, amikor elérték az 5 cm-es magasságot, már szétültethetjük őket.
A talajigénye semleges vagy enyhén savas pH-jú, laza, humuszos, jó vízáteresztő képességű föld.
Piroserű hálóslevél (Fittonia albivenis)
Ez az aranyos kis trópusokról származó dísznövény nagyobb odafigyelést igényel, mivel állandó meleg hőmérsékleten, és magasabb páratartalmon lesz a legszebb a levele.
Fényigény
Közvetlen napsütésnek ne tegyük ki, szórt fény legyen ott, ahol elhelyezzük, mert csak közepes fényigényű.
Meleg hőmérsékletet kedveli, így télen se helyezzük ki őt 15 C°-nál alacsonyabb hőmérsékletű helyre.
Vízigény
Túlöntözésre érzékeny, sárguló levelei jelzik ezt. Rendszeres, de mérsékelt öntözéssel érhetjük el a megfelelő mennyiségű vízpótlást. A párásításhoz alkalmazhatunk nedves kavicstálcát a cserép alatt, vagy permetezzünk időnként vizet rá. Sekély gyökérzetű, apró kis növény, így nem igényel mély cserepet, viszont a jó tápanyagellátású, és vízáteresztőképességű talajt meghálálja.
Visszavágás
Erőteljesen visszavághatjuk időnként, így szép tömött marad, és nem nyúlik fel. A virágait is csípjük le, így a levelekre összpontosul az energia és a tápanyag, és szép bokros marad!
Királybegónia (Begonia rex)
A Királybegónia az egyik legváltozatosabb színekben pompázó levéldísznövény. Tartása nem olyan nehéz, ha kicsit odafigyelünk a gondozására.
Fényigénye
Napos helyre tegyük, de ne érje közvetlen fény, mert a tűző napsütést megsínylik a díszt adó levelek. Ugyanakkor árnyékban, sötét lakásban sem lesznek olyan élénk színűek a levelek, ezért félárnyékos helyen tartsuk.
Hőmérsékletre szintén érzékeny, melegkedvelő faj (20-28 C°), így kifejezetten rosszul viseli, ha 15 fok alá megy a hőmérséklet, vagy ha gyakran nagy hőingású helyen van (ezt a teljes levélhullás jelzi).
Vízigény
Közepes vízigényű növény, vigyázni kell, hogy ne öntözzük túl. Nyáron, a melegeben érdemes rendszeresen öntözni, de mindig várjuk ki, hogy kissé kiszáradjon a talaj.
Tápoldatozását is elég ebben az időszakban végezni hetente egyszer, bőven meghálálja. Télire már hagyjuk el a tápoldat adagokat, és az öntözés mennyiségét is csökkentsük.
Páraigényét kavicstálcával megoldhatjuk. Laza tőzeges virágföld javasolt ennek a növénynek, melyet érdemes cserélni alatta 2-3 évente az átültetéskor. Kártevői lehetnek a levéltetvek, a pajzstetű, illetve a párásító öntözés (a levélre kerülő víz miatt) melegágya a gombás baktériumos megbetegedéseknek.
Színes levelű bunkóliliom (Cordyline Fruticosa)
Örökzöld növény, mely nem tűri a hideget. A trópusokon egyesek gyöktörzsét meg is eszik, a maorik cukrot vontak ki Új-Zélandon belőle.
Jó vízvezetésű talajba tartsuk (tőzegalapú földkeverék, mint pl. Florasca B virágföld), figyeljünk oda, hogy ne öntözzük túl, mert a pangó vizet sem viseli. Ha a földje teljesen kiszárad, akkor a levélcsúcsok is elkezdenek elszáradni.
Ez a növény igényes a gondozásra, olyanoknak ajánljuk, akik rendszeresen tudnak vele foglalkozni. A kloridra érzékeny, így ha csapvízzel öntözünk, hagyjuk állni egy éjszakára a vizet. Páratartalom igényét kielégíthetjük, ha nedves kavicsos tálcára helyezzük a cserepét. Ügyeljünk, hogy ne fűtőtest, vagy huzatos hely közelébe kerüljön.
Fényigényes növény, világos helyet kedvel, de ne tegyük ki közvetlen napsütésnek. Gyakori kártevői lehetnek a pajzstetvek, takácsatkák, tripszek. Az atkák a szívogatásukkal kifakítják a leveleket, míg a tripszek által ezüstös apró foltok keletkeznek a leveleken.
A páratartalom és magasabb vízigény miatt könnyen okozhatunk gyökérrothadást, vagy elszaporodó gombák, baktériumok támadhatják meg a túlöntözött növényünket. Fényhiány esetén a levelek halványodnak, megnyúlik, ilyenkor fordítsuk naposabb helyre.
Színeslevelű növények
