Tanácsok a növények locsolásához:
- Minden növényt igényei szerint kell locsolni. Van olyan növény, aminél csak épp egy loccsantást jelent, de van, aminek akár egy egész kanna vizet is. Ez függ a növény fajtájától és méretétől is, valamint az évszaktól, a szoba megvilágítottságától, hőmérsékletétől.
- Általánosan elmondható, hogy a szukulenseknek, pozsgásoknak, azoknak a növényeknek, amiknek megvastagodott szár vagy leszél részei vannak, azok kevesebb vizet igényelnek, ugyanis pont ezekben a megvastagodott részekben raktározzák a vizet. Ezzel szemben a lágyszárú, puha levelű növény fajtáknak több vízre van szükségük. Speciális esetek a fa vagy cserje típusú növények, illetve az orchideák.
- Locsolás előtt mindig ellenőrizzük az adott növény földjének nedvességét. Ezt kétféle módon is szükséges megtenni. Egyfelől szemrevételezéssel, másfelől tapintással. Fontos, hogy ne csak a föld legtetejét nézzük meg hanem egy kicsit dugjuk bele az ujjunk, hogy tisztába kerüljünk a mélyebb rétegek nedvesség tartalmával is. Ha nem akarunk a földben turkálni, használjunk nedvesség meghatározó eszközt.
- Soha ne használjunk túl hideg vagy túl meleg vizet. A langyos, szobahőmérsékletű víz a legideálisabb.
- Minden esetben mikor vizet eresztünk a kannába ellenőrizzük le az ujjunkkal, hogy megfelelő hőmérsékletű-e.
- Ha a locsolás végén marad víz, ne öntsük ki, tegyük el azzal együtt a kannát, ugyanis az állott víz az ideálisabb locsolóvíz. A klór is kimegy a vízből ha állni hagyjuk és ez jobb a növényeknek.
- Ha először locsolunk egy növényt mindig először kisebb adagnyi vizet adjunk neki.
Várjuk meg, hogy felszívja, figyeljünk, hogy milyen gyorsan teszi ezt, illetve, hogy nem-e engedi át a vizet. Ellenőrizzük, hogy lyukas-e a cserép alja, néha előfordul, hogy kifolyás nélküli kaspóban van a növény, ilyen esetben könnyen berohadhatnak a növény gyökerei a pangó víztől.
- Ha gyorsan felszívja és nem engedi át akkor önthetünk kicsit bátrabban, mert akkor szomjas, kell neki.
- Ha csak simán felszívja akkor jók vagyunk és a növény általános igényének megfelelően adhatunk még neki vizet.
- Ha gyorsan felszívja, de átengedi, akkor valószínűleg a földje ki van öregedve, esetleg soha nem is volt túl jó minőségű, vagy már teljesen behálózták a gyökerek. Ezekben esetekben a növény átültetése szükséges.
- Ha átültetés szükséges, mert a talaj már nem tárolja jól a nedvességet a növények számára. Ügyeljünk a megfelelő föld kiválasztására és hogy optimális méretű cserépbe ültessük megfelelő időben. Kertészetekben külön kapható föld a pálmáknak, a virágos növényeknek, de az orchideáknak is egészen más talajra van szükségük.
- Átültetésnél mindig fontos az ideális cserép méret és föld típus megválasztása. Ez növény függő sajátosság, de általánosan fontos, hogy ne sokkal nagyobb cserépbe ültessük. Egy túl nagy cserépben a növény elkezd sok gyökeret fejleszteni, ami az új hajtás fejlesztéstől és virág képzéstől veszi el az erőt. Ami pedig még veszélyesebb, hogy a gyökérrothadás veszélye is megnövekszik, mert a nagyobb tömegű föld jobban tárolja a vizet, nehezebben szárad ki.
- A növények öntözésekor, hasznos az elszáradt, megsárgult növényi részeket eltávolítani. Ennek egyrészt esztétikai, másrészt funkcionális oka van. A beteg, csúnya rész eltávolításával több fényhez jut a növény többi levele, ha kártevő van rajta a metszéssel azt is eltávolítjuk, nem terjed tovább a betegség. A növény ezután nem próbálja tápláni az elgyengült, sárga részt, minden erejét az új hajtások és a virágképzésre használhatja.
