Ebben a cikkben bemutatunk néhány szobanövényt, virágot és azt, hogy mennyire különbözőek ezek a növények vízigényük szerint. Mire kell odafigyelni, hogyan érdemes locsolni őket. Gyakran nem is gondolnánk, hogy a növények túllocsolása sokkal veszélyesebb, mintha egy ideig nem kapnak vizet a növények. Locsolás helyett, néha elég csak párásítani a növények leveleit, a leveleiken keresztül is tudnak nedvességet felvenni.
Orchidea locsolása: Nívósabb irodák, szállodák recepcióján elvárás, hogy legyen virágos növény. Az orchidea az egyik legkedveltebb virág, mert 1-2 hónapig is virágzik, élénk színű virágai pedig elegánsak, egzotikusak. Mi igyekszünk az orchideákat úgy locsolni, hogy kéthetente 10-20 percig egy mélyebb esővízzel teli tálban beáztatjuk. A köztes időben pedig csak az orchidea leveleit párásítjuk. Az orchidea nagyon szereti a párás körülményeket, ezért egy nagyobb üvegbe állítva, szárazabb levegőjű irodában is tartható. Ezüstös fehér gyökereik zöldesre váltanak a nedvesség hatására, addig nem kell locsolni, amíg zöld színűek ezek a gyökerek.
Fokföldibolya locsolása: A fokföldiibolya locsolására a vastag, szőrös levelei miatt nagyon kell figyelni. A szakirodalom szerint csak a cserépalátétjébe szabad a locsolóvizet önteni. A virág földjét felülről nem szabad locsolni és a leveleket spricnizni tilos. Kertészetekben ezt úgy oldják meg, hogy olyan tálcákra helyezik, melyeket kora reggel elárasztanak rövid ideig vízzel, 1-2 cm magasságban, majd leeresztik a vizet a tálcákról. A növények csak annyi vizet vesznek fel, amennyire szükségük van, enyhén átnedvesedik a talajuk, ami azonban napközben hamar kiszárad.
Begónia locsolása: Hasonlóan a fokföldiibolyához nagy odafigyelésre van szükség az öntözéséhez, mert a begónia vastag száraiban, leveleiben rengeteg nedvességet tud tárolni. A túllocsolás halálos lehet számára, igyekezni kell egyenletesen enyhén nedvesen tartani a virág földjét, és néha hagyni kiszáradni rövidebb időre. A túlzott locsolás, és a leveleinek párásítása a gombás betegségeknek is kedvez, ezért is kerülni kell.
Jerikó rózsája: Nagyon különleges sivatagi növény, igazából több növény összefoglaló neve. Általában dobozban kiszárított állapotban egy gyökércsomót árulnak a kertészetek, így lehet megvásárolni ezt a növényt. Ha a jerikói rózsát vízbe teszünk néhány óra alatt leveleket hoz, kihajt és virágzik. Sokáig nem szabad a vízben tartani, mert elpusztulhat, viszont víz nélkül kiszárított állapotban évekig életképes marad.
Vizipálma locsolása: A nevéből már lehet következtetni rá, hogy mocsári, tavi növényről van szó és valóban a trópusokon az eredeti élőhelyén tavak sekélyebb részében él. A vízipálmát lehet bátran locsolni, sőt lehetőleg mindig álljon a vízben. Olyan kaspóban, cserépben neveljük, melyet meg lehet tölteni vízzel. Érdekes megfigyelni ennél a növénynél, hogy képes olyan gyorsan felvenni a vizet, hogy amikor töltjük rá a vizet, a cserépben szinte azonnal csökken a vízszint.
Páfrányok locsolása: A páfrányok erdők aljnövényzetében élnek a természetben, a szobapáfrányok trópusi erőkben, ahol egész évben magas a levegő páratartalma és minden nap kiadós eső öntözi őket. Nehéz ezeket a körülményeket realizálni nálunk beltérben, mégis a szobapáfrány sok helyen megtalálható irodákban. Ha az ablakban van akár minden nap lehet öntözni, párásítani a leveleit, mert hamarabb kiszárad a földje, más körülmények közt heti egyszeri öntözés is elegendő lehet. Igyekezni kell mindig enyhén nedvesen tartani a földjét, anélkül, hogy hosszabb ideig megálljon a víz a kaspójában.
Kaktuszok öntözése: Sokféle kaktusz van, ezért öntözésük némiképp eltérő lehet, azonban, ha valaki nem tudja minden héten locsolni a növényeit, esetleg hosszabb időre elutazik, vagy home officeból dolgozik és az irodában nincs, aki gondozza a növényeket, a kaktusz jó választás lehet, feltéve, ha kellően fényes helyre tudjuk tenni. Havonta egyszer vagy maximum kétszer elegendő öntözni a kaktuszokat, amit a virágzáshoz is igazítani kell. Télen általában egyáltalán nem igényelnek öntözést. Kavicsos, homokos talajba kell ültetni, mely hamar kiszárad az öntözést követően.
Anyósnyelvek öntözése: Az anyósnyelv vagy sansevieria, néha úgy érezzük kipusztíthatatlan, semmi gond nincs vele, szépen fejlődik, locsolni is alig kell. Mások viszont azt mondják egy igen komplikált növény, csak a baj van vele, egy-egy tő kirohad, eldől és nehéz belőle szép növényt nevelni. A titok a növény locsolásában rejlik és a megfelelő talaj kiválasztásában. Valóban nem szükséges gyakran bő vízzel locsolni, sokat tápoldatozni, mert könnyen kirohad. Ha ásványi talajba ültetjük, nem lesz gondunk vele. Az ásványi talajok jól elvezetik a vizet és tápanyagot is biztosítanak a sansaveriáknak.
Broméliák (Aechmea) öntözése: Az Aechmea levele, úgy alakult ki az evolúció során, hogy gyűjtse az esővizet, tölcsérszerű leveleivel. A broméliáknak kifejezetten leveleibe is lehet a vizet locsolni és emellett a földjét is nedvesíteni. A leveleit párásíthatjuk, spricnizhetjük, meg fogja hálálni, fontos azonban, hogy olyan talajba ültessük, mely a vizet elvezeti, nem tárolja sokáig, mert könnyen ezek a növények is kirohadhatnak.