Csapadékvíz hasznosítása a városokban

Villámárvizek

A klímaváltozás nemcsak a növekvő átlaghőmérsékletekben tapasztalható, hanem a kiugróan magas hőmérsékletekben (hőhullámokban), a porszennyezettségben és a csapadék egyenlőtlen eloszlásában (villámárvizekben) is. Mind a mezőgazdaságban, mind a városokban szembe kell nézni ezzel a problémával. Ezek a kedvezőtlen környezeti tényezők mindig is jelen voltak, de most jóval szélsőségesebben jelentkeznek.

Gyakoribbak a villámárvizek, vagyis ugyanaz a csapadékmennyiség rövidebb idő alatt esik le. Belvizek keletkeznek, árvizek mosnak el területeket. A csatornák nem tudják elvezetni a hirtelen lehullott csapadékot.

A városokban olyan zöldfelületeket kell kialakítani, melyek minél nagyobb mennyiségű csapadékot tudnak hasznosítani. A stockholm faültetési módszer, a szivacsváros modell egy új technológia ezt a célt szolgálja, ebben a cikkben erről írunk. A szivacsváros esetében a felszín alatt egy egész rendszer gondoskodik a víz tárolásáról és felhasználásáról a helyszínen. Olyan önfenntartó rendszer, melyek működése elsősorban a talaj összetételén múlik. Emellett fontos, hogy az építészeti igényekkel harmonizáljon, a meglévő rendszerbe illeszthető legyen. Például be lehet kötni a csatornába. 

Talaj

Egyik legnagyobb kihívás a városok estében talaj. A városi talaj, romtalaj. Atropogén, levegőtlen. Tömör, szinte áthatolhatatlan. Tápanyaghiányos és szennyezett. Tapasztalatok szerint ezekben a városi talajokban maximum 4 évig életképesek a fák. 

Emiatt a szivacsváros rendszerekben az ültetőközeg lesz az egyik kulcsfontosságú elem. Olyan ültetőközegre lesz szükség, ami nagy mennyiségben képes a csapadékvizet befogadni, miközben számos más tényezőnek is meg kell felelnie. Képesnek kell lennie a vizet megtartani és fokozatosan elérhetővé tenni a növények számára. Talajvizsgálattal kimutatható, hogy milyen gyorsan folyik át a víz a talajon, meddig marad nedves. Elvárás, hogy ne iszapolódjon el és önfenntartó legyen. Számolni kell a városi szennyeződésekkel, olaj, egyéb vegyszer. A városban szennyezett víz jut az aszfaltról a növényekhez, ezért rendelkeznie kell egy szűrőréteggel is ennek a talajnak. Nem utolsósorban a növényeknek megfelelő közeget kell biztosítania, amelyben jól fejlődnek, elegendő tápanyag van benne elérhető formában, megfelelő a szerkezete. Nagy vízgyűjtőterület szükséges ahhoz, hogy a rendszer jól működjön és legyen elég víz mindig. 

Stockholm rendszer Budapesten

Stockholm tree pits schema

Budapesten a Blaha Lujza téren és a Bakáts téren ezzel a rendszerrel újították meg a zöldterületeket, ültették újra a fákat, 2022 és 2024 között. Stockholm faültetési módszer a teljes burkolt felületről be tudja fogadni a vizet és nemcsak a zöldfelületek alatt, hanem a járdák és az úttestek alatt is tárolják a csapadékot. Az összes burkolt felület alatt kiépítették a nagy vízmennyiség befogadására képes szerkezeti talajt, amely egyik fő összetevője a nagyobb méretű zúzott kő. A tárolt csapadékvíz a hűtést is szolgálja a parkolók és a járdák alatt. A tápanyagot a szerkezeti talajba kevert komposzt biztosítja. A bioszén pedig gondoskodik a szennyeződések megkötéséről. A zúzottkőből a legkisebb szemcseméret hiányzik, hogy ne iszapolódjon el a rendszer. A legfelső rétegben nincs tápanyag, a gyökerek nem fognak ide nőni és felnyomni a burkolatot. Ez a réteg egyben száraz és a szellőzést szolgálja. Utcaburkolatok tekintetében az aszfalt helyett a kockakövek jobban segítik a vízgyűjtést, mert nagyon jó vízáteresztő burkolatok. Fontos azonban megelőzni az eltömődésüket, ezért folyamatosan tisztán kell tartani.

Fák szerepe a városokban

A stocholm faültetési módszerrel fánként akár 5 m3 víz is visszatartható, a helyszínen felhasználható. Ezáltal ugyanennyi locsolásra szánt ivóvizet spórolunk meg. Egy fa lombozatának árnyékával akár 5 C-ot is képes hűteni a környezetükön. Csökkenti a zajt, ami a városokban igen nagy jelentőségű. Évente akár 1,3 kg finomport képes megszűrni és a fák CO2 megkötésének jelentősége régóta jól ismert. A Stockholm faültetési módszerrel minőségi zöldfelületeket hozhatunk létre, melyek funkcionálisak maradnak. Nem kell a városi környezet kényelméről lemondani, helyet kapnak a parkolók, a járdák, padok. Ugyanakkor egy kellemesebb, egészségesebb környezet jön létre. Sok esetben csökkennek ezeknek a zöldfelületeknek a fenntartási költségei. A villámárvizek kezelésével, anyagi károk is elkerülhetőek. Budapesten inkább a budai oldalon, a dombokon lehet jelentősége, a talaj lemosódásnak, eróziónak. Fák ültetésével a talaj erózió is csökkenthető, megakadályozható.

Kapcsolódó cikkek:

https://www.interregeurope.eu/find-policy-solutions/stories/planting-trees-the-right-way

https://pestbuda.hu/cikk/20221109_nyolcvan_fat_ultetnek_a_blaha_lujza_terre

https://www.gardenfutura.hu/rolunk

https://www.paysalia.com/en/news/green-city/stockholm-tree-pit-boosts-urban-tree-growth