Esőkertek szerepe
Az esőkertekről az utóbbi időben egyre többet beszélnek, a tájépítészek körében népszerűvé vált az esőkert tervezése. Mi is az esőkert? Az esőkerteket kialakíthatunk bárhol, ahol a hirtelen lehulló csapadék gondot okoz, például elönti a házat a dombról lezúduló csapadék, de jelentősége a városokban mutatkozik igazán. A városokban a betonfelületek növekedése miatt a víz nem tud elszivárogni, egy-egy zivatar eláraszt utcákat, utakat és akár épületeket is. Ugyanakkor a száraz nyári hónapokban szükség lenne erre vízre. Víz megtartása, felhasználása és tárolása mindenhol fontos, a vízgazdálkodás alapja, de gyakran a városokban megelégednek azzal, hogy a csapadékot csak elvezetik, kikövezett árkokban vagy csatornákkal. Igyekeznek minél hamarabb megszabadulni a felesleges víztől, pedig mekkora érték a víz! A víz tárolására ritkán esővíz gyűjtő ciszternákat alkalmaztak, de létezik egy ennél sokkal esztétikusabb, szerethetőbb megoldás erre. Ezek az esőkertek, amik tulajdonképpen gyönyörű virágos ágyások egy mélyedésben.
Esőkert rövid definiciója
Az esőkert pontos definíciója: Esővíz szűrése, megtartása, helyben felhasználása, tárolása, az elfolyás megakadályozása növények segítségével. Mesterségesen megalkotott, a táj részeként létrehozott mélyedésben építik ezeket a virágos kerteket, a felszín mélyebb pontjain találhatóak, de nem a legmélyebb részén.
Esőkertek alapelvei
Ha jól meggondoljuk már a folyók esetében a fokgazdálkodás során is az esőkertek alapelveire támaszkodtak, amikor a folyók mentén a vizet kivezették és tavakban tárolták. Esőkertről van szó akkor is, amikor egy fának az ültetőgödréről beszélünk, mert ez is hasonló funkciót lát el, a stockholm faültetési módszert is nevezhetjük tágabb értelemben esőkertnek. A zöldtetők kicsit bonyolultabbak, és ha egészen nagy méretekben gondolkodunk az esőparkok már nagyon nagy vízmennyiséget képesek kezelni.
Esőkertek pozitív hatásai
Az esőkertek előnye, hogy alacsony költséggel kialakíthatóak, az építési anyagok gyakran rendelkezésre állnak a helyszínen, sokszor nem kívánatos formában. Az esőkerttel támogatjuk a vízmegtartást, ugyanakkor ezeknek a felületeknek nagyon fontos feladata a párologtatás és a levegő tisztítása. Magas biológiai sokféleséget visz a környezetbe, élőhely és egészségjavító hatása van, esztétikai értéke kimagasló a városi környezetben. Nagyban segíti a villámárvizek kockázatának a csökkentését. Az esőkertek önfenntartó rendszerek vagy fenntartásuk igen kis ráfordítású, és ez a városüzemeltetés költséghatékonyságát növeli. Száraz, kitett városi környezetben a természet alapú megoldásokat (TAM) részesíti előnyben az Európai Unió, melynek az esőkertek tökéletesen megfelelnek. A vízérzékeny szabadtér tervezése a közterületeken mindenhol támogatott.
Esőkert építése, fajtái
Hagyományos esőkert
A hagyományos esőkertek kavicsos, szűrőzónás típusú esőkertek, vastag kavicsos drén rétegre vannak tervezve. Az esőkert teteje általában teljesen száraz, ide abszolút szárazság- és stressztűrő növények kerülnek. Az esőkert alja viszont egy olyan terület, ami lehet, hogy sosem szárad ki és a növényeknek alkalmazkodniuk kell ahhoz is, hogy néha teljesen elönti a víz.
Mulcsos esőkert
Egy másik amerikai esőkert építési módszer alapja a mulcs és a komposzt, természetes erdők működési elvét követik az építésénél. Ezek az esőkertek sokkal mélyebbek, mint a kavicsos esőkertek, fák is helyet kapnak a mély gödör alján. Nagy jelentősége van a gyökér és gombafonalaknak. Ahhoz, hogy ezt a szervesanyagban dús közeget létrehozzák, rengeteg komposztot használnak a kivitelezésnél kavics helyett. Fontos a sokféleség, és a fajgazdagság, ezért fák, bokrok is helyet kapnak, cél, hogy évelők borítsák az egész esőkertet. Az erdőt próbálják utánozni ezek az esőkertek, mulcsos takarást készítenek, kemény faaprítékból, mert az nem úszik fel a víz tetejére. A mulcs segíti, hogy a talaj ne száradjon ki könnyen és akadályozza a gyomosodást is. Ezekből az esőkertekből nem gerebélyzik ki a belehulló lombot sem, így a tápanyagutánpótlás folyamatos és könnyebb a karbantartás.
Eslőforduló hibák
Előforduló hibák a mulcsos esőkert típusnál: Az egyik legkellemetlenebb amikor bebüdösödik a magas szervesanyagtartalomtól. Megtörtént olyan is, hogy elfelejtettek túlfolyót kiépíteni hozzá. Ha kimosódik a mulcs az is kivitelezési hibára vezethető vissza. Gyakori probléma volt, hogy túlméretezték az esőkertet. Előfordulhat, hogy rossz a növényválasztás és elpusztulnak a növények.
Esőkertek tervezése
Hová kerüljenek az esőkertek, hogyan kell tervezni? A terület kiválasztásánál figyelembe kell venni meglévő növényzetet, a fákat meg kell őrizni. Lényeges, hogy ne legyen közmű érintettség. Az épülő esőkertnek megfelelő távolságra kell lennie az épületektől. A legmagasabb pontról lépésről lépésre kell tervezni és végül meg kell nézni, hogy ahova az esőkertet tervezzük, ott milyen magasan van a talajvízszint, ezt télen érdemes ellenőrizni, amikor magas, mert sok a csapadék. Nagyon fontos, hogy a területen ne a legmélyebb pontra kerüljön az esőkert, hanem legyen továbbfolyási lehetőség, lehetőleg zöldfelületre és ne a csatornába.
Talajvizsgálat
A vizet fogadó területen a talajnak vizsgálják még a szikkasztó képességét is, a kavics, homok, vályog talajok jók. Az esőkerteket pontosan méretezik az alapján, hogy mekkora területről gyűjti a vizet és annak a területnek milyen a lefolyási tényezője. Nem mindegy ugyanis, hogy aszfaltról gyűjtjük a vizet vagy murváról, esetleg gyephézagos burkolatról. Ahhoz, hogy tudjuk mekkora esőkertet építsük, meg kell tudnunk az adott területre vonatkozó csapadék adatokat, és eloszlási mutatókat is. Lehetnek még külön szabályozások az adott területre és a tulajdonosnak is kívánságai.
Vízjogi kérdések
A városban gyűjtött csapadékvíznél vízjogi kérdések is előkerülhetnek, minden városban más szabályok vonatkoznak a különböző felületekről gyűjtött csapadékvízre, de alapvetően a városi felületről érkező víz szennyezett. Tetővíz és a járdavíz a belvárosban az egyik legjobban hasznosítható víz, ezeket nem szükséges tisztítani. Útpályákról és a parkolóból gyűjtött víz azonban tisztítandó mindenképpen, olajfogó, vagy olajülepítő ciszterna szükséges, aminek költségvonzata is van, ezért körülményesebb lesz a kivitelezése az esőkertnek ezeken a részeken. Közterületen még a kútból nyert víz is szennyezettnek minősül, akkor is, ha az ivókútból érkezik, más kérdés, hogy a hatóság ezzel elnézőbb. A valódi szennyvíz felhasználása nem lehetséges esőkertben, nagyon bonyolult a tisztítása, bár érdekes, hogy azt is részben növényekkel végzik a szennyvíztisztítókban.
Esőkertek növényalkalmazása
Az esőkertek időszakos vízborítottságú, alapvetően száraz, kitett élőhelyek, az ajánlott növényfajták a következőek: Knautia ’Asran’, Phlomis russeliana, Geranium Renardii-Hybride Philippe Vapelle, Nepeta x faassenii, Achillea filipendulina ’Coronation Gold, Verbena bonariensis, Festuca mairei, Sporobolus heterolepis ’Tara’, Yucca filamentosa, Euphorbia polychoroma, Sedum telephium, Satureja montana, Stipa calamagrostis ’Algau’, Iris babata-elatior, Aster novae-angliae ’Purple Dome’, Calamagrostis brachytricha, Helenium Hybride ’Moerheim Beauty’, Salvia nemorosa ’Caradonna’, Geranium Hybride ’Rozanne’, Geranium sanguineum ’Album’, Bergenia ’Bressingham White’, Helleborus orientalis Hybride, Ceratostigma plumbagionides, Foeniculum vulgare ’Rubrum’, Diervila sessilifolia, Deutza gracilis Nicco, Aronia melanocarpa,
Cserjék: Aucuba japonica, Cornus sanguinea, Corylus avellana, Ilex sp., Mahonia, Ribes nigrum, Salix caprea, Salix cinerea, Salix purpurea, Salix viminalis
Ha segítségre van szükséged esőkert tervezésében, kivitelezésében keress minket!
